A Kolozsvári Magyar Napok hivatalosan nyitó eseményére a Kolozsvári Magyar Operaház termében került sor, melyen a meghívott a Szentegyházi Gyermekfilharmónia lépett fel.

A műsor gyakorlott levezetője Sebesi Karen Attila volt. A rendezők nevében Gergely Balázs és Máté András köszöntötte a jelenlevőket.

Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke többek között elmondta: „Az erdélyi magyarságra fokozatosan rátelepszik a többségi hatalom, megakadályozván az önmagunkra való találást. Magyarnak lenni Kolozsváron bűn. Holott Magyarországon már a múlt évben megtartott sajtótalálkozón tisztázták, magyarnak Erdélyben lenni jó. Erdély nem a románoké. Erdély a románoké, a magyaroké és mindazoké, akik lakják Erdélyt”.

Sebesi Karen Attila felolvasta Kelemen Hunor RMDSZ elnök levelét, amelyből kiderült: a Kolozsvári Magyar Napokra szükség van. Reményét fejezte ki a napok politika mentességében. Felhívván a figyelmet a pozitív gondolkodás előnyeire. De mégis megjegyezte, ahol két magyar találkozik, ott két magyar párt is létrejön. Az a tény, hogy másodszor is megrendezésre kerültek a Kolozsvári Magyar Napok, azt jelenti, tudunk, egymás között egyezséget tartani.

Szilágyi Mátyás a Magyar Köztársaság Kolozsvári főkonzulja elmondta: Az anyaországnak a feladata az erdélyi magyarság életutját segíteni, a megmaradását támogatni, a nemzetközösség tudatát ápolni.

Zsúfolt ház előtt, ami azt is jelentette, a fellépőket megelőzte, méltán kivívott hírük is. A fellépők számára is jelentős esemény volt, melyre komoly munkával, rengeteg próbával készültek, ami az előadáson látszott is, hiszen a kolozsvári közönség hálás tapsa bizonyította, a teljesítményük sikeresen elnyerte az igen rangos közönség elismerését.

A csoport létrehozója Haáz Sándor félnormás zenetanár, délután, a másik fél normájában a volt Pionírház, ma már Tanulók Háza vezetője.

- Mit jelentett az, hogy Kolozsváron a Magyar Operaházban felléphettek?

Ez aranybetűs méltóságos ünnep. Ez a meghívás számunkra nagyon fontos volt. Sokat készültünk rá. Ennek ellenére a nyári vakációs hangulat érződik a gyermekeken.

De az, hogy Erdély fővárosában a Kolozsvári Magyar Operában énekelhettünk az egyik legjelentősebb ünnep számunkra.

- A műsor összeállításban mi volt a vezér fonal, melyet követett?

Én azt szeretem, ha gyermekek tudnak magyar népdalokat. Ezért a műsor zömét magyar népdalok, feldolgozások teszik ki. Örvendek, ha ezek a népdalok a civil életben is élnek. Autóbuszon, meg összejöveteleken is éneklik őket. Az európaiság jegyében más népek dalkincsét is fel tudjuk mutatni. Sok dalt tudunk más nyelveken is. Ez nagy lehetőség a népcsoportok megközelítésében. Közben próbálkozunk klasszikusokkal is.

- Ahhoz, hogy egy ilyen típusú kórus működjön, milyen anyagi háttérre, lenne szükség?

Egy ilyen kórus megszervezéséhez, létrehozásához rengeteg, alázatos munka kell. Nem igazán lehet megfizetni. Viszont vannak pillanatok, amikor elképzelem, hogy 6-8 pedagógus társammal együtt, végezhetném ezt a munkát.

Az anyagi támogatás elsősorban a koncert, körutak támogatásában nyilvánulhatna meg. Az autóbuszok bérlése nagyon drága. Közel 150 személyt kell szállítani. Ellátni, altatni, etetni. Ezeket saját zsebből állják. Három pályázatot is letettek. Alapítványuk is van. Van egy turisztikai vállalkozás is, melynek az idén jövedelme csökkent, mivel a vendégek elmaradtak. Azért kellett ezt a turnét megszervezni, mert szeptemberben meghívták őket egy Nyugat- Európai turnéra, és szükség van előtte egy tréninget, egy előjátékot szervezni. Lesz még négy koncertünk, amint modta Magyarországon tartunk meg, majdnem üres zsebbel. A buszosok vállalták azt a rizikót, hogy ezt az utat hitelben csinálják.

- Mennyibe kerül ez a buszozás?

26000 RON lejbe kerül.

Megtudtuk, 29 év alatt, évente 25, a tavaly 40 koncertet tartottunk. Főleg helyi, meg a közeli falvakban, ha jól számolok, akkor 800-900 fellépés a végső szám.

- 1982-ben volt az első koncertjük. Mostanában milyen meghívásokat kaptak?

Szeptemberben 10 napos körúton veszünk részt. 10 koncertet tartunk, mely olyanoknak szól, akik magyarokat, a magyar kórusdalokat, nem ismerik, akik magyar identitás tudattal nem rendelkeznek.

A zene nemzetközi nyelven szól, és a befogadó a produkcióértékét veszi alapul.

Csomafáy Ferenc - Erdély online  www.erdon.ro